HTML

Alternatív valóság

Mi lenne az én alternatív valóságom, ha mától más döntéseket hoznék? Nincsenek jó vagy rossz döntések. Csak következmények. És a valósággal való bármilyen egyezés csak a véletlen műve. Tituszé.

Friss topikok

  • bluedress: Ezek szerint semmi sem változott :-( (2011.02.18. 10:59) 32 sor 2 nőhöz
  • bluedress: Tetszik az álom. Teljesen bele tudom élni magam. Nézd meg moziban a Robin Hoodot, nagyon jó. : ) (2010.06.05. 10:49) Superman a díszletek között
  • Devecseri Titusz: @7_of_9: Megélni évek, visszatekintve csupán egykori képek halmaza... főként statikus képekben eml... (2010.05.29. 06:51) Rövidtávú mérleg
  • Devecseri Titusz: Úgy érzem, hogy ha elmennék, nem lenne nyomom, hagyatékom, nem generálnék hiányt... már tényleg ne... (2010.05.01. 19:23) Szitáló csapadék
  • bluedress: Nem akarom, hogy rosszabb legyen, de ez baromi elkeserito. Utolag megbantad, hogy megtetted? Ez m... (2010.03.06. 14:26) Asszimetria

Linkblog

2008.08.01. 22:48 Devecseri Titusz

Comin' back

"Uram, szeretne Ön következni?" amerikaiasan egy újpesti ingatlanhelyszínelésen egy csoporttárstól: "Sir, wanna you come on?". És megnevettetem egy jókedélyű 40est. Egy értékesítőképzést sikeresen abszolváltam, majd miután ezt elújságoltam Andinak, aki kifejtette, hogy szar alak vagyok mert 5 napja nőkkel lógok ahelyett hogy rendes emberként dolgoznék. Akurvaéletbe. Fejszét élezek kiba' favágás helyett, és ez a hála. Bár az egyik csoporttársnő hihetetlenül céltudatos, vidám, formás és vonzó volt. De megenne reggelire. Szóval a gyanúsítás miatt bosszúbol becsípek, felnézek ezeréves blogomra, és mit találok? Sejtelmes utalást, miszerint egy sci-fi újságba' szerepelek? Ez vajh képletes vagy szószerint értendő? Megesz a fene, de postafiókra rendelés helyett a személyes átvétel mellett döntök. Majd veszek fel napszemüveget és Titusz helyett a rendes nevemen mutatkozom be. Jó álca?

A valós valóságom elszomorító: lapátolok, hogy eltartsam kiccsaládom (már 4en vagyunk: Andi, a 4hónapos Dóri, és a félszemű macska, Latyi.)

Fogadok magammal: aki akarja hogy írjak még, az írjon kommentet. Nincs komment nincs is írás háhá. Inkább kiugrom a harmadikról. Én esküszöm a miénk a legsötétebb lépcsőház...

Charlie-Skandináv éjszakák

1 komment


2007.08.08. 15:12 Devecseri Titusz

Eltűnt

mint én anno. Ha van időm gondolkozni szörnyű érzés, de hát abból kapsz vissza, amit beleraktál. Mosolyra mosoly, ökölre ököl, közönyre közöny. Time to grow old...

 

The 69 Eyes - Dawn's highway

2 komment


2007.07.18. 23:48 Devecseri Titusz

Boldog

vagyok. Ma volt két órám Krisztivel, gondoltam egy merészet, sikerült, partner volt. Jó ez így. Inkább magyarázom, mert félreérthető: egy alkoholmentes Dreher mellett beszélgettünk egy jót, nem haragszik, sőt továbbra is kedvel! Másfél év hallgatás után kibeszéltem magamból mindent. Meg titkos emailek is mennek majd, bizony. Így kicsi a motivációm Nektek teregetni a szennyesem, türelmet kérek. Szép estét!

Baby, I fell in love with the flowers, for a couple of hours...  És leszarom hogy nem ez az eretedi szövege. Ez kifejezőbb. Hihi.

Szólj hozzá!


2007.07.17. 23:02 Devecseri Titusz

Trashbin

Úgy tűnik stílust váltok, a fantáziasztorizás helyett lelkiszemetesládázok. Myvip-en szétnéztem, és rájöttem mennyire eltávolodtam az épelméjű exbarátaimtól. A civil, közgazdász csapat, a kemény mag egy csapatként lediplomázott. És láthatóan örülnek. Bizonyára jól érezték magukat a 3 év alatt. Az egyenruhás exbajtársakat meg augusztusban avatják. Én meg kiugrottam mindenből a béke kedvéért, és érettségivel a kezemben, szakma nélkül hajtok echte alkalmazottként a családi vállalkozásban, egy féltékeny, csökönyös, szemellenzős nő mellett, lakást veszek, gyereket gyártok, sörhasat növesztek. Egy dologra koncentrálok: békében, konfliktusok nélkül megérni a következő napot.

Soha ne hagyd magad sodortatni az árral. Pedig nyerő taktikának véltem.

Alszok, holnap be kell adnom a hitelanyagot.

Ui: most esett le valami: van a városunkban egy nagyon rendes számtechboltos srác, akinek mindig valami fájdalom van a szemében - és egy mosolytalan szigorú nő az oldalán. Ismerem a történetét, hasonló a cipő amiben járunk... és a tükörben is hasonló szemeket látok...

Guns n' Roses - Estranged

Szólj hozzá!


2007.07.17. 17:05 Devecseri Titusz

Ordítanék...

Hisz időm nincsen hogy vigyem a történetem. Materialistává lettem és a saját anyagba vetett hitem, gépszíjjal hajtott mókuskerekem megerőszakol, és nem tudom mikor hogyan szakadjak ki. A szelídgalamb füttyre táncol és képtelen szeretni az életét.

Régen vágytam meghalni, ha szomorú voltam. Ma minden nap felkötöm magam gondolatban, legyek bár boldog vagy dühös, kielégült vagy vágyakozó. Nemrég még szemenköptem volna magam, ha tükörbe néztem. Érdekelt ki vagyok.

Ma már csak kelek és fekszem és nem vetek számot magammal. Nyugtázom ha szart kapok a nyakamba, vagy ha gané módon viselkedem és ennyi. Megyek tovább. Fásultság, beszürkültség.

Nem tudod milyen érzés, ha minden tetted csak az elvárás és rutin falai között csordogál. Ha már nem is emlékszel, milyen volt hegyeket mozdítani csak mert hittél a célban. Soha ne éld át. Annyira szar, hogy fájni sem tud.

Régen két nagy félelmem volt: hogy egyedül leszek vagy beszürkülök, mint az emberek többsége. Láss csodát: nem vagyok egyedül, de szürkébb vagyok a cementnél. Nesze bazmeg.

Kriszti gyönyörű barna szemei kísértenek. Keresem őket a szakadék túlpartján. Csak barát volt, de a legigazabb. Akartam, hogy több legyen, de féltem lépni. Monogám vagyok. Pech.

Most egy idelizált, elmémbe égett kép. Mániákusan keresem neten, emailben, de a Róla talált képek csak a kínhoz elegek. A semminél több, de csak ahhoz elegek hogy még több álmomban szerepeljen.

Veled álmodok minden este. Találkozni akarok Veled, tabu nélkül beszélni, ahogy senki mással. Like never before...

Tanulságot akarok a végére, de nem tudom megfogalmazni... ha felégettél egy hidat, sose vágyj vissza, mert nagyon fog fájni, hogy már nincs visszaút... Csak azok a szemek kísértenek a túlpartról...

Amorphis - House of Sleep

Szólj hozzá!


2007.06.11. 09:01 Devecseri Titusz

Rabon legyünk szabadok

Titusz a kompon eldöntötte, hogy ezt a hetet nem bírja ki józanul, és a korábban a csak egyszer a Hegyalja fesztiválon gyakorolt permanens spicc-esti elázás menetrend szerint fogja élni az életét. Rájött, hogy rossz lóra tett ezzel az egyedüli nászúttal, mert a Rab-szigeten minden Andira emlékeztette, már jártak itt együtt négyszer, ez lett volna az 5. alkalom. Együtt sétáltak a szűk kanyargós mediterrán utcácskákban, együtt vacsoráztak egy nyugati tájolású öbölben fekvő étteremben a naplemente fényénél, együtt másztak (autóztak) fel a sziget legmagasabb hegyére, együtt szeretkeztek az egyik nudista öböl vizében. Ha már ide jött, azért megpróbálja kihozni a helyzetből a legjobbat.
A szállásadók nagyot néztek, amikor megérkezett. Keresték Andit. Titusz vázlatosan lefestette a helyzetet, majd bemenekült az apartmanba, és bekeverte két üvegbe a korán nyitó diszkontban vett gyömbért és vodkát. Fagyasztóra rakta az üvegeket, aztán a hozott euróval átbaktatott előre kifizetni a szállást és étkezést, még mielőtt azt is elszórná. Az idő gyönyörű volt, így eldöntötte, hogy elmegy fürdeni a tengerbe. Először még megszólalt benne a lelkiismeret, mert előtte sosem ivott és vezetett, ezt amolyan ökölszabálynak tartotta, de most ezt a hangot belefojtotta egy pohár vodkagyömbérbe. Szerette ezt az italt, mert valamilyen oknál fogva nem depis lett tőle, hanem vidám, és ha sokat ivott belőle, akkor sem lett keményen másnapos.
Az első nap a nudista parté volt, ahová annyit jártak együtt (bár Andit csak egyetlen nap tudta rávenni a teljes pucérságra). Gyünyörű volt itt a kilátás, egy másik, kisebb szigetet és a kontinenst nézhette. Előszezon révén azonban most még a part tele volt a téli hullámok által kihordott szeméttel, így Titusz első dolga volt egy kis öblöt magának kitakarítani. Csodás hely volt, a tenger a sziklát kivájta, így egy két-két és fél méter magas sziklafal adott intimitást a helynek, ahova csak egy kis ösvényen lehetett lejutni. Az alja viszont homokos volt, így fantasztikusat lehetett napozni. Titusz meztelenül kifeküdt, rágyújtott egy vodkagyömbérre és élvezte a napot, magához ölelte a világot. Reggel még cigit is vett, az első pár szál nem esett jól, de tudta, hogy az ötödik-hatodik már jó lesz. Évekkel előtte leállt a cigivel, de mindig mondogatta, hogy leszokott dohányos nincs, csak aktuálisan nemdohányzó. Az alkohollal is így volt, de azt nem verte nagydobra. Próbált absztinenciát gyakorolni, de olyankor még a pohár puszta gondolatától is kellemes, kínzó vággyal kevert zsibbadás áradt szét a tagjaiban.
A parton unatkozott. Egy nyamvadt könyvet, keresztrejtvényt sem csomagolt be. Volt nála viszont digitálisgép, így hát jobb híján azokat az embereket fényképezgette, akikre oldalról rálátott. Fantáziáitól megkeményedett, így a sziklához bevonulva kimaszturbálta magát. A végén vette észre, hogy egy negyvenes pár, akik épp helyet kerestek magunknak, végignézték, így dühtől és szégyentől vörös arccal bevágta magát a tengerbe. Amikor a mélyebb részhez ért, akkor kb fél liter sós víz után rájött arra, hogy jobban járna, ha olyan helyre menne fürdeni, ahol van vízimentő, aki figyelne az ittas fejére. Kikászálódott a vízből, össszecucolt és visszaautózott az apartmanba. Tudta, hogy van egy öreg akusztikus gitárja a szállásadóinak, így hirtelen ötlettől vezérelve elkérte azt, és estig pengetett. Bár sosem volt tehetsége hozzá, és még az a kevés dolog, ami a kezében volt, az is nehezen ment, be volt rozsdásodva. De neki jólesett. Bármi, amit alkotsz, felszabadít, könnyebbé tesz, legyen bármilyen múlandó is. Egy ösztönös blues is.
A második nap a sziget legforgalmasabb strandjára ment, bár a főszezonhoz képest ez is kongott az ürességtől. Ez nem volt nudista, így a fürdőnadrágba erőszakolta magát. A délelőtt nagyrészét egy büfében töltötte, imádta, hogy a russian roulette-t bármely országban megértették, ahol eddig járt. Egész tűrhetően beszélt angolul, de fogalma sem volt, hogy ejtik a gingert. A Canada Dryt meg rühellte, echte azt nem kérhetett. Nem volt jó egyedül. Társaságra vágyott, de ismerkedésben még öt évvel ezelőtt Andival való kapcsolata elején is béna volt, nem még hogy ennyi nagyjából monogám időszak után. Így hát csak a szemeit legeltette. Egyszer amikor a vizecske már nagyon befűtött neki, elindult az egyetlen tisztán lánycsapat felé, de berezelt, és elsétált mellettük, hogy ne legyen feltűnő, egy bazárhoz. És egy bordó apró plüsskocka villant Titusz számára isteni szikraként. Eldöntötte, hogy legalább egy hétig kockavető lesz. Ha olvastad Luke Rhinehart A kockavető c. regényét, tudod miről beszélek. Ha nem, tedd meg. Úgy fogod magad érezni, mint Ken Kesey Száll a kakukk fészkére... könyve után. Veszítsd láncaid.
Titusz megkérdezte a kockát, akarja e irányítani az életét. Persze csalafinta módon 5:1 esélyt adott az igennek, be is jött. Virult a feje. Már megpróbálta egyszer, de akkor a konzervatív énje, és a sok ismerős közegében nem tudta kiélni magát (illetve egy szexjátékot kitaláltak, de az más). Itt senki sem ismerte. És folyton spicces volt. Szabad a pálya.
A harmadik napon a kocka többek közt megparancsolta neki, hogy bekéredzkedjen röplabdázni, és hogy üdítőt vigyen a lánycsapatnak, de megtiltotta neki, hogy a vizibicikliről a tengerbe vizeljen Marseillest énekelve. Hála az égnek. Jó napja volt.
A negyedik napon a kocka a melegek partjára vezette. Úgy gondolta, hogy láthat majd a Király-fürdőhöz hasonló jeleneteket, de csalódnia kellett, konzervatív napozók voltak végig a félszigeten. Nyugtázta magában, hogy a nemi érdeklődését tekintve koránt sincs elkötelezve a világ egyik feléhez.
Végül is eldöntötte, hogy szeretne összebonyolódni egy nővel, de mivel ismerkedési kísérletei csúfosan végződtek, egy hivatásos felkeresése mellett döntött. Csak nem tudta hova menjen. Egy ilyen kis barátságos szigeten nem állnak úgy a nők, mint a 4-es mellett, a szállásadók meg képesek lennének őt a későbbiekben kompromittálni. Úgy gondolta, hogy egy lebujban ismernek talán valakit.
Az egyetlen mindennap nyitvatartó diszkóban érdeklődött a két pultostól, de ők tanácstalanok voltak. Titusz úgy döntött leül, hátha lát valamit. Az egyik pultos hozott neki egy bloody maryt, és annyit mondott menjen ki a wcbe, majd beszélnek. Titusz felhajtotta maryt és kiment. A fazon kb. két perc múlva ment utána, Gregként mutatkozott be, és annyit mondott, hogy nem akart beszélni a másik csapi előtt. Elmondta, hogy ismer egy lányt, aki nem kifejezetten prosti, hanem egy bevállalós escort lány. Az ára egy estére 1500 kuna. Titusz max. 1000 kunát szánt a dologra, ezt meg is mondta Gregnek, aki elhúzta a száját és elővette a telefonját. A lánnyal beszélt. Titusz annyit tudott kivenni, hogy őt húszéves magyarnak mondta, aki nem ötvenéves német. És kérlelte a lányt. Milyen rendes.
A főtéren találkoztak. Greg Cindyként mutatta be (milyen olcsó név. mi lehet az igazi?) Greg kapott egy csókot, pár szót váltottak horvátul. Hát úgy látszik egy pár voltak, kell a pénz, ezért kérlelte. Kicsit elvette Titusz kedvét, de a kocka azt mondta áll az üzlet. Hát legyen. 500 előre. Cindynek a legfigyelemre méltóbbak a lábai voltak. Szürreálisan hosszúak voltak (emlékszel a Drakan-ra?), a rövid szoknya ki is emelte ezt a tulajdonságot. Szlávos vonásai, szép mosolya, zöld szeme és vörösesbarna haja volt. Nem volt kerek, de Titusznak azért tetszett. Megbeszélték, hogy menjenek étterembe. Mindketten roston tálat ettek. Csacsogott magáról, enyhén tört, szlávos angollal, Gregről, főiskoláról, tervekről. Néha sugárzott, jó volt csak nézni. A lány javasolta, hogy desszert helyett egyenek fagyit. Ahogy nyalta, mélyen Titusz szemébe nézett és hozzáfeszítette az ágyékát. Jól megkomponált, begyakarolt jelenet lehetett, de Tituszra hatott. Kívánta a nőt. Felmentek az óváros feletti parkba, egy eldugott romhoz. Egy ösvény, gyönyörű kilátás, tengerbe olvadó, narancsszínű nap, nedves ajkak, mély torok. Cindy profi volt és könyörtelen. Nagyon jó. Titusz nem bánt már semmit. Persze a lány felhívta magához, egy tükrökkel zsúfolt franciaágyas garzonba. Whiskyt kapott Titusz, és örömteljes félórát, bár nem volt az igazi, Titusz nem szeretett "zokniban fürdeni", de hát ilyenkor nincs mit tenni. Amikor vége lett, végtelen ürességet érzett. A lány kedves volt és gyengéd. De ő a másé. 500 utána.
Lesétált a város alatti tengerparti kocsmába. A kocka azt mondta, Absolutot tisztán. Felejteni akarta a napot, de az menthetetlenül beleégett. Cindy szemei kísértették.
Anathema - Forgotten hopes

1 komment


2007.06.05. 11:47 Devecseri Titusz

Újrakezdve

Vesper Lyndnek köszönhetően újra írok. Lehet követni, kövezni. Hogy motivácóim ne fogyjanak kommenteket kérek, várok. Vágjátok a pofámba mit gondoltok!

Félszeg - Ezzel a jelzővel tudná gyermekkori önmagát Titusz jellemezni. Lányos arca volt, mindig meg is dícsérték, hogy milyen szép kislány. Rühellte. Kétévesen kitörte egy első fogát, ami 12 évig nem is lett pótolva, és ez a két momentum kellőképpen félszeggé tette. Biztos volt még más is, de azokra már nem nagyon emlékszik. Nem szerette, ha megpuszilták, finnyásan még maga után sem ivott, még óvodásként tanult meg olvasni. Különc volt, talán pajtásai sem nagyon voltak. Általános iskolásként azért javult a helyzet, barátai voltak, de a lányok valahogy kimaradtak. Illetve ott volt alsósként Vike, Lázár ikertestvére, de ebben a korban a diófalevélből való cigisodráson, és gilisztából spirituszfőzőn készített kutyaételnél nem nagyon jut tovább az ember. Felsősként meg a lányok korábban érőként kirekesztik a később érő fiúkat, egyébként is nekik havonta jár felmentés testnevelésórán, a fiúk meg a társadalmi prüdériába belefulladó világban farmerzsebbe dugott tárgyakkal rejtegetik első merevedéseiket. Ahogy három osztályból kettőt alakítottak ki, egy fogékony korszakban új lányokkal gazdagodott a létszám (amikor a barátságfüzetekben a moziban legutoljára látott filmekhez a Jumanjit és a Dredd bírót írták), Titusz úgy érezte, eljött az ő ideje, és hirtelen felindulásból meghívta az osztály "második legjobb nőjét" moziba. Rá kellett döbbenie hogy nem volt tökéletes a stratégiája, ugyanis Kitti nyilvánosan megszégyenítette. Hímsoviniszta azért nem lett, de a hasonló afférokat kerülni kezdte, bár egy szilveszterkor (talán életében először kaphatott igazi pezsgőt), azért írt Kittinek egy levelet, de ez is az osztály nyilvánossága előtt végezte, így a dolgot nem forszírozta tovább. Közben még szemüveget is kapott, teljes volt a hátrány.

Volt egy kedvenc osztálytársuk, vidám, kedves, nőiesen gömbölyű lány, Alíz, akit Lázzáral együtt heccből, de örömmel simítottak fenéken. Alíz ezt kedves kergetéssel, rugdusosással honorálta, de így visszagondolva talán tetszett is neki, hiszen ő volt az a lány akivel ebben az időszakban a legtöbb időt töltötték. Alíz talán nem is nézte le? Ki tudja. Talán kis emlékszilánkok hullanak majd még le, egyelőre teljes a sötétség.

Persze a tesztoszteron szint egyre magasabb lett, mutálás, szőrösödés, bizonytalan magasságérzet kezdődött, Titusz pedig rájött a nedves álmok elkerülésének leghatásosabb módjára, miszerint ha önkezűleg kényszeríti ki az ejakulációt, fallosza nem fog saját döntéseket hozni. A felfedezésén felbuzdulva átvette az irányítást és ezen örömteli tevékenyégét gyakorolta reggel, délben, este, pornót nézve és saját fantáziájára bízva, otthon, vasúti híd alatt, egy közeli erdőben épített "bunkerben" (volt ott tűzrakó hely, magasles, bicikliparkoló), hosszú kabát alatt az utcán, egyedül és barátokkal (mindenki a magáét :P). Teljes fertő. Csernus imádná.

Szólj hozzá!


2007.06.04. 13:55 Devecseri Titusz

Katatonia - Omerta

Come by you have come far
All I had I lost in the flood
Come sit with me at the bar
Tell me of progress strengthen my blood
No one here knows my name
I have traded my memories for things
But I remember you clearly
Do you remember that I used to sing

Why have you waited so long

Come by you have come far
Long since I saw you so how have you been
Come sit with me at the bar
How long since they told you that they had found him
No one here knows my name
I gave up my worries for one good thing
But I remember you clearly
Do you remember that I used to sing

Was it because I never told you
I was going away
That you waited so long
Was it because your fucking dreams
Meant nothing to me
That you waited so long

It runs from the top of my fingers
Into my hands
What is it I have been drinking
I do not understand
I thought I'd lost you my brother
I'm so glad you came
My regards to the ones that I love I miss them
Tell them I love them I miss them

( https://www.youtube.com/watch?v=J2blnsWLPts )

Szólj hozzá!


2007.05.31. 06:38 Devecseri Titusz

Vége

Úgy döntöttem, hogy befejezem a blogírást, legalábbis a jelen blogot. Nem jó, nem olvasmányos, igazából a fejemben megvan, mit irnék a jövőről, és ez elég, nem jutok vele előbbre. Nincs erőm kidolgozni, egyébként is hiábavaló. Gyógyírt sem jelent, bár a múltról való filozofálás jobban bejött, és ezt lehet hogy egy másik blogban újrakezdem, de csak akkor ha képes leszek felvállalni az eredeti neveket és helyszíneket.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

2 komment


2007.05.24. 14:04 Devecseri Titusz

Crossing all borders

Volt valami különleges az éjjeli autópályában. Az apró prizmák által rajzolt ív, az elválasztóvonal ritmikus villódzása, az órák zöld izzása, a rádiók által játszott zenék mind többé tették mint egy autóút. Néha irigyelte a kamionosokat, akiknek ez az élete. Bár a megszokás talán mindenből kiöli a varázst. Az alkoholizmus nem részegség, a migrén nem fájdalom, a házasság nem szerelem, a hobbiból lett munka nem varázslat többé. Szerette az éjszakában, hogy nem aszfalton kígyózó más utazók diktálnak a szürke Bravának, hanem a jobb lába. A kamionosok éjjel értenek a százméterekkel korábban kitett indexből, és a tonnáikat komótosan bár, de hajlandóak kituszkolni, hogy szabad utat biztosítsanak. A benzinkutak ilyenkor nem nyüzsgő bolyok, hanem csendes szigetek voltak. Szerette és kívánta az aszfaltot maga alá, de az hajnalra elfogyott. Kiért a tengerpartra, és a néhánytíz kilométer után a komphoz ért. Az még nem közlekedett. Túl korán volt. Titusz egyedül volt a pirkadattal, a morajló hullámokkal, a teherautók sofőrjeinek cigarettaparázsizzásával. Katarzist várt és ürességet kapott. Hozta a formáját.

Szólj hozzá!


2007.05.09. 07:28 Devecseri Titusz

Trying to fool myself with dreams that never come true

Valószerűtlen álmok voltak, amolyan leltár. Csapongtak a képek nőtől nőig. Zenék éledtek fel benne, régi, elfelejtett dallamok, a kín szólamai, saját rég elégetett-elfelejtett rímei. Máskor megesett, hogy egy-egy időszakában az utolsó akkordig megjegyzett dalok később meghallgatva visszahozták az érzést. Most ez még annál is különösebb volt. Az akkor fejben leforgatott klipek éledtek fel. A füsttel, az arcokkal, a vágyakkal. Üvöltött a kíntól és csodálkozva bámult, milyennek is képzelte a szerelmet. A felismerés, hogy milyen ócska módon kompenzált. Hgy még a vágyakban is mindig benne volt a vég ígérete. Hogy a boldogság után mindig szakítást és halált álmodott.

Elfelejtett eszmék kavarogtak benne. Bajtársiasság, barátság, és őszinte öröm. A küzdelem, a megszerzett győztes csaták emléke. Amikor még embernek érezte magát. Hová tűntek az eszmék? Miért tudott még régen hinni? Nem Istenben, hanem eszmékben és önmagában. A világ nagy szintézisében. Hitte, hogy bár sokszor nem találta a helyét, úgy érezte, hogy vár rá egy hely, ami csak az övé lesz, és boldog lesz benne.

Felsőbb hatalom létét mindig hitte. Legyen az egy Isten, a Sors, vagy egy felsőbbrendű lény, aminek csak játékszerei vagyunk. Talán a gyengeség jele ez a hit, a kontrollra való képtelenségé? Ha nem tudott irányítani, rábízta magát a sodrásra. Ha összecsapnak a hullámok, és kivársz, a víz fel fog dobni. Próbáld csak ki! Csak viseld a következményeket! Néhány éve egy mondattal igazolta és vigasztalta önmagát: "Nincsenek jó és rossz döntések, csak következmények."-és ezzel legitimálta a gyengeséget. Tiszta sor.

Gyűlölte elefelejteni az álmait. Néha ha megragadt benne egy érzés az álmaiból, egész nap kergette őt. Az űr, amit az érzés való életből való hiánya okozott, megmámorosította. Újra és újra lejátszotta magának, hogy szenvedhessen, és ezt szerette. És este lefeküdt, hogy továbbálmodja. És sosem sikerült.

A legigazabb kívánsága talán az lenne, hogy újraélhessen álmokat. Gombnyomásra egy digitális korban. A legvadabb drog lenne. És a legnagyobb varázs törne meg.

Ha valamit megkapsz, Számodra elveszti az értékét. Majd mesélek Neked, kiket nem kapott meg, és így kik lettek a kergető érzések, a beteljesületlen, kínzó vágyak. Az arcok az álmokban...

Amorphis - The Way

Szólj hozzá! · 1 trackback


2007.04.11. 12:30 Devecseri Titusz

Másnap

Meglátta a fényt. Valahonnan a szemhéja mögül próbálta magát a pupillájába erőszakolni, az utcán dübörgő autók morajával együtt éles fájdalmat okozva. Kinézett a fénybe, és megnyugodott, hogy a fájdalom permanens, és nem a fény okozza, hanem csak másnapos. Szépen lassan eszébe úszott minden, a lehúzatlan redőnnyel, a magánhagyott gyapjúöltönnyel, az elmenekült Andival az élen. Felsikított legbelül: vissza kell csinálnia. Utána kell mennie, vissza kell szereznie az asszonyt. Hogy történhetett, hogy most hagyta elmenni? Máskor ha szakítás, elköltözés, elutazás jött szóba, az utolsó pillanatban mindig megenyhült, és bocsánatot kérve édesgette vissza magához Andit. Most is mint mindig, az indulatokat kialudta magából, és bambán maga elé bámulva igyekezett emlékezni, mi is történt. És az emlékekkel együtt visszakúszott a zsigereibe a szabadságvágy.  És már arra vágyott, hogy tartson ki, legyen hű magához.

Egyelőre még mozdulni sem nagyon tudott. Gondolkozni is nehezen. Másfél órát hagyta magát tisztulni, akkor mert kimerészkedni a szobából.

Tisztálkodás után ahogy kiment a konyhába vízért, értetlen és látodmondtamén pillantásokat látott. Nem akart beszélni, egyedül akart lenni ebben az idomtalan, amorf és meghatározhatatlan érzésben.

Nem tudta, hogy legyen egyedül. Unta az embereket maga körül. Sóhajtva lefeküdt, és bevillant az isteni szikra: elmegy a nászútra - egyedül. Csak ezt a napot bírja ki, ne jelenjen meg Andi. A tegnapi repedést nézte percekig, majd elaludt. A redőny megint úgy maradt.

2 komment


2007.04.06. 15:59 Devecseri Titusz

Hullámok egy csendes tó vizén

Az esküvő előtt kb. másfél hónappal már érezte Titusz, hogy valami nincs rendben. Bár megbeszélte magával, hogy ez neki jó, és akarja az esküvőt, és tisztán vágyott Andira, a gyűrű már a kezén volt, papnál voltak kétszer jegyesoktatáson, klappolt minden, benne újra feléledt a kétely. Andi már hetek óta nem volt normális. Mindenért belekötött, volt amivel kapcsolatban vansapka-nincssapka módon. Soha nem volt jó semmi. No nem az esküvővel, az már hetekkel előtte le lett rendezve, szinte már csak ki kellett várni az időt, hanem úgy általában. Mindennapi dolgokkal. És ez még Titusz sokat látott, edzett lelkét is felőrölte, kezdte elveszíteni a keserves kínnal, sok széttört tárgyon át vezető próbákkal kialakított önuralmát.

Előtte sosem ment öncélú autóstúrákra. Most ehelyett lerakta az asszonyt dolgozni, ő meg kóválygott. Néha céltalanul, néha konkrét céllal. Egy közeli hegyen volt egy völgyoldal, amit magáénak érzett. Élete egy sorsfordító szakaszában nagy segítséget nyújtott neki ott a természet. Majd erről még mesélek később. De már oda sem ment, tudta, hogy nem kap megnyugvást. Bár elítélte, de akár hajnalban is ordító zenével ment át a városon, néha üveghangon forgolódott, és rá is rátört a magyar nagyigazság: rajta kívül mindenki hülye az utakon. Persze amikor korábban azt próbálta, hogy mennyire tudja lenyomni a fogyasztást, mindenki olyan szent volt az utakon. Kezdte a talajt elveszteni a lába alól.

Kezdett a lelkében a sok munkával, sok szenvedéssel, sok emberi kapcsolatát megnyomorító kierőszakolt folyamattal stabilizált önigazoló hangulata elpárologni. Nagyon rosszkor, hetekkel az esküvője előtt.

Kezdte úgy érezni, hogy megnyomorította valaki. Ki akart törni, elszaggatni a rövid pórázt. Nyílt ütközetekre egyébként is képtelen, inkább-a-béke, csendes őrült természete kicsiben kezdte, a saját örömére: egyébként is kielégítetlen szexuális vágyait (békülés nélkül nincs.. khm... kibékülés) önkezűleg kompenzálta. Kicsinyes, beteges és hasztalan bosszú, de neki megfelelt. Így lehetett még egy titka.

Szólj hozzá!


2007.04.06. 10:46 Devecseri Titusz

A nem

Megfagyott a levegő. Csak a csendből, az anyakönyvvezető nézéséből érezte, hogy nem csak gondolatban mondta, hanem a száját is kinyitotta hozzá. Igazából csak kicsúszott a száján. Érezte, hogy minden szem az ő homlokán kicsapódó verejtékcseppeket figyeli. Majd pár pillanat múlva pár sóhajt hallott és egy kis súgdolózást. Fojtotta az ing nyaka, érezte, hogy rákvörös lesz az arca. Nem mert oldalra nézni. Tudta, hogy Ő fölnyársalná a szemével. Titusz tudta, hogy ezt elbaszta. Rossz helyen, rossz időben próbálkozott, már inkább mentené a helyzetet.  Szerette volna, hogyha a lába alatt megnyílna a föld, és akár égethetnék, vagy bármi egyéb büntetést találnának ki számára, azt is elviselné. Teljesen összezavarodott, és hülye félmosoly tekintetében nézett oldalra és mondta:

-Én csak vicceltem...Igen, persze, hogy igen.-felülkerekedett benne a félős kis mulya pöcs. Dühös volt magára. Gyűlölte magát. Bár ezt eddig is sejtette, most már tudta. El akarta hagyni a testét, nem bánta volna, hogy ha nem is kell visszajönnie.

-Sajnálom, leghamarabb 30 nap múlva. Ma már nem.-sóhajtotta alig hallhatóan az anyakönyvvezető.

Andi hozzávágta a virágot, felpattant és kirohant.

A bulit végülis megtartották, azt mondták a rokonoknak és barátoknak, hogy majd 30 nap múlva a tanúkkal elintézik a formalitásokat, ők érezzék jól magukat. Titusz is lazább volt a pezsgő és két vodkagyömbér után, de akkor leállította őt az asszony, hősünk pedig inkább lett volna azonnal 2 méter mélyen, nem akarta megvárni az estét, hogy Andi belezze ki, miután kiherélte és a heréket lenyelette vele. Józanul tűrte a rosszalló pillantásokat este 6-ig, aztán hazamentek.

Otthon megmondta Andinak, hogy talán mégiscsak komoly volt az a "nem". A nő először elképedt, aztán elsírta magát, üvöltve berámolt pár ruhát egy sporttáskába, majd egy kiosztott pofon után elrohant. Azt hitte, másik nő van a dologban. Titusznak nem volt ereje utánamenni. Azt kellett volna mondania, hogy meleg. Vagy az igazságot, hogy talán bi. De az istenért, az emberek többségében van bi hajlam, mégis képesek normális hetero párkapcsolatban élni. Rájött, hogy csak a kifogásokat keresi, ennek semmi köze az egészhez. Andi után mehetne, hazahozhatná, és 2 nap hidegháború után a nászút alatt rendbe tudnák megint hozni a kapcsolatot, béke lehetne. De már unta. Belebújt a kisördög, ami azt súgta, hogy itt a nagy alkalom, most végre véglegesen tönkremehet minden, szabad lehet. A gondolat kellemes zsibbadással terjedt a testében. Ki tudta volna rúgni a falat. Felbontott egy üveg konyakot, kinézett egy hajszálrepedést a falon, és addig ivott, amíg ki tudta venni azt a repedést.

Szólj hozzá!


2007.04.06. 07:26 Devecseri Titusz

Előszó

Üdvözlök Mindenkit!

Devecseri Titusz vagyok, egy alternatív én. Ő tőlem eltérő döntést fog hozni a mai napon, és életét továbbszövöm. Mi lett volna, ha a mai napom másként alakul? Ez lesz az én alternatív valóságom, a másik énem. Nem garantálom, hogy a földön maradok vele, lehet, hogy Ő csak nyugtatóm és gyógyírem lesz, lehet, hogy hamar meghal, de lehet, hogy velem együtt élve segít tisztábban látnom. Mert már annyiszor kérdeztük mindannyian: mi lett, volna, ha...

Mivel a szelídgalamb énem (értsd: http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=1054) félős, minden a valósággal való konkrét egyezést kerül. Megváltoztatott dátumokat, helyszíneket, neveket, de a múltra való utaláskor mindig igyekszik majd hű maradni a történésekhez. Persze ez a jövőre nem áll fent...

Ha Devecseri Titusz létezik, ezúton kérek Tőle elnézést, hogy nevét balga módon önnön kétes és hiábavaló céljaimra használom.

Szólj hozzá!

Címkék: beköszönő titusz alternatív valóság


süti beállítások módosítása