Mi a szabadság? Olvastam vagy hallottam valahol, de később ért be felismerésként az az impulzus, hogy a szabadságnak két összetevője van: egyrészt kell legyenek választási lehetőségeid. Másrészt kell, hogy ezek között szabadon dönthess. És itt a kulcs szerintem: ha nem figyelsz oda, eltérő értékrenddel rendelkező személlyel kötöd össze az életedet.

Ekkor az eredetileg fennálló „szabadsági fokok” száma korlátozásra kerül. Sokszor úgy, hogy az Általad, a Te értékrended szerinti legalkalmasabb alternatíva sem választható. És itt vagy megtagadod az értékrended, vagy az értékrend szerinti választásoddal elkezded fűrészelni a kapcsolatod stabilitását.

Az egyik mentorom mondta nekem, hogy tanuljak meg az értékrendem szerint élni. És azóta bánt ez a mondat, mert nem teszek ez szerint. Két eltérő értékrenden létrejött kapcsolat akadályoz ebben, hiszen nem mered meghozni a Saját döntéseidet, más életét kezded élni, ami nagyon komolyan összefeszít belül.

Mondhatjátok, hogy egoizmus a szabadság keresése egy párkapcsolatban. Szerintem nem. Mert ha szerintem érték, akkor más hasonló értékrendű embere számára is az, aki szintén viszont elvárná, hogy az értékrendje szerint dönthessen. Ami nem lenne számodra bántó, hiszen szinte azonos értékrend szerint került meghozásra.

Amikor Andinak felvetem, hogy szerinte miért nincs bizalom a kapcsolatunkban, ő régi sérelmekre fogja. Amik eleve az értékrend eltéréséből fakadnak. Mert megtettem olyat, ami nekem értékrend szerinti, számára elleni.

Én ez így nem fogadom el, ennél szofisztikáltabb válaszokat szeretek. A sérelmeken való lovaglással önmagad bünteted, így tesz ő is. Amit nem tudsz elengedni önerőből, ott segítségre van szükség, amit ő nem fogad el. Nekem „csak” egy komoly sérelmem van, amit eddig nem tudtam elengedni, amikor választás elé állított, hogy barátok vagy ő. Ne ítélj most, hiszen információhiányban szenvedsz. Én évek óta dolgozom ezen a tüskén. Eredményekkel, de nem végleges sikerrel.

Szóval a szofisztikáltabb válasz a bizalomra: szcientológus elv, de az értékesítésben sikerrel működik, és a párkapcsolat is értékesítés, önmagad értékesítése. Tehát: ARK háromszög keress rá ha érdekel. Az affinitás, a szimpátia egy létező kapcsolatban adott. Ha olyan emberrel vagy párkapcsolatban, aki nem szimpatikus, akkor most sétálj el a fürdőszobába, néz bele a tükörben a saját szemedbe, majd köpd magad szemen. Feltételezem, hogy ez mindenhol adott. Még nálunk is :) A kommunikáció egy érdekes történet. Van egy elméletem, nem tudom, hogy működik-e, mert nekem beletört a bicskám. Miszerint a legteljesebb őszinteséggel viszonyulsz a társadhoz. Nincs tabu. Vagy önmagadért becsül, vagy inkább érjen véget. Van elég színészi feladatod kint a társadalomban. Hiszem, hogy működik, de azt már látom, hogy nem egy eltérő értékrendeken nyugvó kapcsolatban. És itt jön a hallgatás, megtöröd a háromszöget azzal, hogy félelemvezérelt emberré válsz. És ahol telejesen elbukik a bizalom, az a harmadik csúcs, a realitás. Eltérő értékrenddel nincs közös valóság, csak két valóságnak, két értelmezének a metszete az, ahol lavíroztok. Az értékrended szűrő, amin keresztül a valóság eseményeit látod. És másképp látjátok. És két oldalról sérült a bizalom szimpátia-realitás-kommunikáció háromszöge, így nem lesz bizalom a büdös életben sem.

Az értékrend egyébként , bár alapvetően a gyermekkori mintád adó személytől ered, felnőttként már választható. Ha az alapértékek azonosak, akkor jó eséllyel az „apróbb” témákban kialakíthattok kompromisszumot. A jó kompromisszum talán nem is félúton van, hiszen itt minkét fél feladni érez, hanem mindig máshol. Egy témában legyen a Te véleményed mérvadó, másszor az enyém. De diktatórikusan minden részértéket ráerőszakolni a másikra nem helyes. DE! A másik fél ha ezt hagyja, akkor ő a hibás. Nálunk én. Lehet kövezni, de mindig ott a felelősség, aki hagyja (ha tehetne ellene). A feleség aki hagyja az erőszakot, hibás. A férj aki feladja az értékrendjét, hibás. Ha átvertek, Te vagy a hibás, mert hagytad.

És ez a lényeg: nem óhajtok ujjal mutogatni, hisz mindezt én hoztam létre. De sokáig nem értettem az eseményeket, most úgy hiszem megtaláltam a titok nyitját. Mert sejtettem, hogy az értékrendből fakadnak a problémák, csak a hogyan nem volt világos. Hogy a fent leírt koholt vagy életszerű, az döntsd el Magad. És itt komolyan kíváncsi vagyok, hogyan van az Nálad, Nálatok? Ezen gondolatmenet igaznak mondható az életedben?